A védőnői szolgálat határon túli kiterjesztésének lehetőségéről tanácskoztak Csongrádon a magyarországi és a Kárpát-medencei családszervezetek, illetve a családokkal foglalkozó civil szervezetek, május 17-én.

A konferencia helyszíne Csongrád volt. A szervezők - a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) - tekintetében a város egy ikonikus helyszín, mivel itt alakult meg a szervezet 2001-ben. Ebben a folyamatban akkor hathatósan közreműködött a konferencia házigazdája és vendéglátója, a Bölcső Nagycsaládosok Csongrádi Egyesülete.

Élhető város, virágzó civil közösség

Az egyesületről Bedő Tamás polgármester elmondta, hogy a nagycsaládos életforma hiteles közvetítői a városban, emellett szakmai és stratégiai partnerként számos pályázatban, projektben számíthatnak rájuk. Erősné Szabó Mária, az egyesület elnöke szerint a város nagyon élhető, éltető és a családokkal, gyerekkel foglalkozó színes, vidám programjaikon szívesen vesznek részt a helyiek, immár lassan 35 éve. Az önkormányzat és az egyesület kiváló és tiszteletteljes együttműködése az alapja annak az értéknek, amit a nagycsaládos életforma üzenetként és példaként megjelenít a városban.

A családtámogatási ellátások mellett szükség van a határon túli védőnői szolgálatra

Márton Zsuzsanna, a KCSSZ elnöke hangsúlyozta nem mindegy, hogy milyen közösségekben nőnek fel a gyermekeink, s Csongrád egy kiváló helyszín, ahol értéknek tekintik a családot. Ugyanakkor szólt arról is, hogy nem mindegy, milyen támogatást kapnak a családok. Az önkormányzatok mellett Magyarország Kormánya a 2010 óta folyamatosan bővülő családtámogatási ellátásokkal segíti a családokat, és nemcsak az anyaországban, hanem a határokon túl is. A családok Kárpát-medencei szinten élvezik a Köldökzsinór program ellátásait, az egyszeri anyasági támogatást és a fiatalok életkezdési támogatását. Ezekkel a támogatásokkal Magyarország kormánya anyagilag is elismeri azokat a magyar családokat, akik gyermeket vállalnak a világ bármely részén.

„Emellett van egy terület, ami igazi hungarikum – a védőnői szolgálat. Ennek a szolgálatnak a jelentőségét élvezi minden gyermeket vállaló család, itt az anyaországban. A KCSSZ azonban már 2019-ben elkezdte a folyamatot kutatni, hogyan lehetne kiterjeszteni ennek a szolgálatnak a jótékony tevékenységét a határon túlra is.”

A kutatások eredménye évek óta azt igazolja, hogy a határon túl élő magyar családoknak is szüksége van arra, hogy a védőnői szolgálatot igénybe vehessék.

Cél a védőnői szolgálat Kárpát-medencei meghonosítása

Pósánné Rácz Annamária, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a védőnői rendszer 2015 óta hungarikumként van bejegyezve, mivel nem csak Európában, de a világon is egyedülálló ez az alapellátás, ami a magyar egészségügyi ellátórendszerben működik. Erdélyben, Hankó Balázs miniszter Sapientia Egyetem vezetőivel egyeztetett és megfogalmazódott a védőnői rendszernek a bevezetése vagy kiterjesztése, illetőleg az ahhoz kapcsolódó felsőoktatási képzések kialakítása, vagy határon túli képzőhelyeken történő indítása.

Ez azért lenne szükségszerű, mert a határon túli területeken a magyar rendszerhez hasonló csecsemőgondozásra, várandósgondozásra az egészségügyi ellátórendszerben nincs vagy kevesebb idő jut. Illetve országspecifikusan nincsenek meg azok a munkakörök, amelyekbe a védőnői feladatellátást be tudnák illeszteni.

Mivel ilyen munkakörök nincsenek, ezért nem elégséges magát a hálózatot létrehozni, kellenek képzések is, amelyek olyan kompetenciákat fejlesztenek, amellyel a védőnői feladatok elláthatók. Ennek a szereplői lehetnek Kárpátalján a II. Rákóczi Ferenc Magyar Főiskola, a Erdélyben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Felvidéken a Selye János Egyetem, illetőleg a Délvidéken egy alapítvány bevonásával többek között Zentán folyhatna ilyen képzés. Az adminisztratív és a munkaköri nehézségek ellenére a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tervezi a védőnőképzés indítását, amihez a magyar kormány jelentős támogatást, 2025-ben mintegy 100 millió forintot, 2026 pedig 200 millió forint támogatást kíván nyújtani. Erre a tapasztalatra építve kidolgozásra kerülhet a feladat folyamatos ellátásának biztosítása, ami jó reményeket adhat arra, hogy a védőnői rendszert ki tudják terjeszteni a Kárpát-medencére, illetőleg meg is tudják honosítani.

A védőnők a népesség egészségi állapotának szolgálatában állnak

S hogy miért olyan szükséges folyamat ez, arra a konferencia szakmai előadásában Várfalvi Marianna, a Védőnőkért, Új Szülők és Újszülöttekért Alapítvány elnöke elmondta, hogy az értékrendjükben az emberi élet tisztelete és az emberi méltóság áll, és a család értéke mindenek felett. A szereteten alapuló emberi családi kapcsolatok, a segítő közösségek, a természet és az ember kapcsolata és a népesség egészségi állapota összességében az, ami a védőket vezérli.

A család számára fontos tudni azt, hogy mit védenek a védőnők. Az egyik és legfontosabb: az egészség. Ez a szó kifejezi azt, hogy minden rendben van: testileg, lelkileg, szellemileg, szociálisan. Így közösségileg is meg tudják a családok azt a teljességet élni, amit úgy hívunk, hogy egészség.

Ennek a védelmével foglalkoznak a védőnők. Figyelnek arra, hol vannak a gyenge pontok, ahol meg lehet erősíteni egy családot, a megküzdőképességet, a kompetenciákat. Arra építenek, hogy a családnak megvannak a maga erőviszonyai, a saját tudása, a saját elképzelése az életéről.  A védőnők ezeket szeretnék megismerni és még jobbá fejleszteni, hogy jó döntések születhessenek a családban.

Majd zárszóként kiemelte:

„A KCSSZ által több nemzetrész vonatkozásában tudjuk hangsúlyozni a védőnői szolgálat határon túli kiterjesztésének hiánypótló jellegét. S hungarikumságunk is kötelez minket, hogy fejlesszük, illetve tovább gondoljuk lehetőségeinket, és mindig naprakész tudással és módszertannal tudjunk rendelkezésre állni a családok szolgálatában, határon innen és túl.”